Egy köztes szigetelő réteg választja el a szomszédos hulladéklerakó cellákat.
Közbenső szigetelésre van szükség, ha egy új tárolócellát megemelnek vagy oldalirányban meghosszabbítanak. Ezt akkor alkalmazzák, ha a szomszédos cellák eltérő hulladéklerakási besorolása miatt a hulladéklerakó nem rendelkezik megfelelő szigeteléssel ahhoz, hogy aljzatként vagy töltésként szolgáljon. Így a köztes szigetelés szolgálhat az egyik cella felső vagy zárórétegeként és egyidejűleg a következő cella aljzatszigeteléseként.
A köztes szigetelések nincsenek egyértelműen leírva a legtöbb hulladéklerakó-szabályzatban, ezért az engedélyező hatóságok gyakran a tipikus aljzatszigetelés követelményeit írják elő. A települési szilárd hulladéklerakókra vonatkozó határozatok szerint, a közbenső szigetelést a technika jelenlegi állása szerinti műszaki védelemnek megfelelően kell kiépíteni, például a hagyományos ásványi szigetelést kiváltó bentonit paplannal amely egy geomembrán szigeteléssel van kombinálva.
E megközelítés előnyei egyértelműek: a geoszintetikus szigetelőrendszert lényegesen egyszerűbb telepíteni, és kevesebb helyet foglal el a hulladéklerakóban, mint a hagyományos ásványi szigetelés (pl. a hagyományos tömörített agyag vagy más talajjavító módszerek). Továbbá a geoszintetikus szigetelések rugalmassága lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjanak a helyspecifikus körülményekhez, és sokkal nagyobb feszültséget viseljenek el süllyedések esetén. A geoműanyagok jelentős időt és pénzt takarítanak meg, csökkentik a talaj és az aggregátumok kitermelésének és bolygatásának szükségességét, és jelentősen csökkentik a helyszíni anyagok szállítási költségeit (mivel a geoműanyagok sokkal kevesebb teherautót igényelnek, mint a nehéz aggregátumok). Emellett a geoszintetikus rétegek, mivel lényegesen vékonyabbak, nagyobb kapacitást biztosítanak a hulladéklerakás számára.
Amennyiben a régi hulladékcellák stabilitása nem megfelelő, az új cellák építéséhez, georácsos megerősítésre lehet szükség. Ez a megközelítés hatékonyabb, helytakarékosabb kialakítást is eredményezhet, például a nemzeti szabályozásokban foglaltak szerint.
Naue megoldások: szigetelőrendszerek
A Carbofol® HDPE geomembránokat BAM jóváhagyással vagy más nemzeti jóváhagyással 1. osztályú hulladéklerakókban (inert hulladék) egyedüli szigetelő elemként használják. A II. osztályú (települési szilárd hulladék; nem veszélyes hulladék) és III. osztályú hulladéklerakókban (veszélyes hulladék) a Carbofol®-t ásványi agyag réteggel kombinálva használják. Ez a geomembrán megfelel azoknak a szigorú kémiai és fizikai követelményeknek, amelyek egy biztonságos, hosszú élettartamú hulladéklerakóhoz szükségesek. A Carbofol® felülete sima (kb. 1:9 lejtőig) vagy érdesített (meredekebb lejtők esetén). Ez a megoldás biztonságos szigetelést képez a csapadékvíz és a metán szivárgás ellen.
A Bentofix® geoszintetikus agyagpaplan (GCL) két réteg geotextíliából készült kompozit anyag, amely egy rendkívül jól duzzadó, por alakú nátrium-bentonit magot tartalmaz. A három réteget nagyon sűrűn tűnemezelik, és a szálakat az alsó geotextíliában rögzítik (“Thermal Lock”). A geotextília gyártás közbeni tűnemezelése és a szabadalmaztatott Thermal Lock eljárás szilárdan összeköti a geotextília szálait az anyagok teljes felületén. Ez megakadályozza a bentonit erózióját és növeli az anyag tartósságát. A Bentofix® GCL-ek kiválthatják a vastagabb, bonyolultabb telepítésű, hagyományos ásványi szigeteléseket. A geoszintetikus megközelítés olyan szigetelést biztosít, amely ellenáll a kiszáradásnak és önzáróan véd a beépítési sérülésekkel szemben. A Bentofix® belső nyírószilárdsága és súrlódási jellemzőinek köszönhetően meredekebb lejtőkön is alkalmazhatók.
