A Naue hulladéklerakó megoldásai megfelelnek az előírásoknak
A szabályozó hatóságok világszerte régóta elfogadják a geoműanyagokat alternatív tervezési megoldásként, vagy egyenesen megkövetelik azok használatát bizonyos alkalmazásokban. A hulladékgazdálkodási ágazat minden más ágazatnál nagyobb hasznot húzott abból, hogy a települési szilárd hulladékok tárolására és lezárására szolgáló rendszerekben geoműanyagokat kell használni. Európa, Németország és az Egyesült Államok példamutatóan alkalmazzák a geoműanyagokat a környezetvédelmi szabályozásokban, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék vagy csökkentsék a hulladéklerakás negatív hatásait a felszíni vizekre, a talajvízre, a talajra, a levegőre és az emberi egészségre. Ezt a szigorú műszaki követelmények bevezetésével érték el.
Európa: A hulladéklerakókról szóló irányelv
A hulladéklerakókról szóló irányelv (1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv) az Európai Unió által kiadott irányelv, amelyet a tagállamoknak 2001. július 16-ig kellett végrehajtaniuk. Az irányelv valamennyi hulladéklerakóra alkalmazandó, és három osztályba sorolja őket: (I) inert hulladéklerakók, (II) veszélyes hulladéklerakók és (III) nem veszélyes hulladék lerakók. Az EU hulladéklerakókról szóló irányelve előírja a talaj, a felszín alatti és a felszíni vizek védelmét, amely egy geológiai gát és egy aljzatszigetelés kombinációjával érhető el (amennyiben ezek a gátak mesterségesen kiegészíthetők és megerősíthetők más, egyenértékű védelmet nyújtó eszközökkel, pl. GCL-lel), valamint a geológiai gáton kívül egy csurgalékvízgyűjtő és egy mesterséges szigetelő rendszerrel (pl. 2 mm-es HDPE geomembrán) a veszélyes és nem veszélyes hulladéklerakók esetében.
USA: D alcímű rendeletei
Az erőforrás megőrzési és visszanyerési törvény (RCRA) 1976-os elfogadása bizonyos mértékig befolyásolta a nemzetközi hulladékgazdálkodást, részben az Egyesült Államok hatalmas hulladékágazata miatt. Az RCRA D rendelete a települési szilárd hulladékra vonatkozott, az 1980-as évek elejére az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a D rendelettel megkövetelte a geoműanyag szigetelések alkalmazását a talaj és a talajvíz hosszú távú védelme érdekében. Ez szoros kapcsolatot teremtett a hulladékgazdálkodás és a geoműanyagok területe között, amely jelentős léptékű projekteket és tanulmányokat fog eredményezni. A kettős szigetelőrendszerek (elsődleges és másodlagos szigetelés) elterjedt és rendkívül hatékony megoldásokká váltak a települési szilárd hulladék és veszélyes hulladék lerakókban történő szigetelésre. A geoműanyagok hatékonysága az aljzatszigetelési rendszerekben és a leáró szigetelési rendszerekben oda vezetett, hogy a hulladékgazdálkodás az Egyesült Államokban az infrastruktúra legmagasabban értékelt ágazata (ASCE Report Card on American Infrastructure). A szilárd hulladékok terén elért jó eredmények arra késztették az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalát (EPA), hogy hasonló geoszintetikus alapú rendszereket írjon elő az ország nagy salak lerakóinak szigetelésére. Összességében Németország és az Egyesült Államok tapasztalatai alátámasztják a geoműanyagok sikeres működését. Ezek széleskörű teljesítményt igazolnak, folyamatos javulást mutattak a beépítés hatékonysága és a technikák terén, és számszerűsíthető, megismételhető teszteket és adatokat nyújtanak a kémiai kompatibilitás, a tervezési alkalmasság, a gazdaságos kiválasztás és a hulladékgazdálkodáshoz szükséges további szempontok iránti bizalom alátámasztására.
Németország: BAM és LAGA
Az 1970-es évek vége óta a német LAGA (Állami Hulladékügyi Munkacsoport) ajánlásokat adott ki a hulladéklerakók szigetelésére vonatkozóan. A hulladékokról szóló műszaki iránymutatások (1991) és a települési hulladékokról szóló műszaki iránymutatások (1993) adminisztratív rendelkezései többek között a hulladéklerakók lezáró rendszerére vonatkozó követelmények szövetségi szintű egységesítését felügyelték. A LAGA munkája magában foglalta a 40 illetékes németországi engedélyező hatóság közötti harmonizációt az egységes nemzeti minőségi szabványok (BQS) és a termékspecifikus alkalmassági értékelések létrehozása érdekében. A LAGA munkájával párhuzamosan a BAM (Szövetségi Anyagkutató és Vizsgáló Intézet) 1986-ban kiadta a geomembránokra vonatkozó NRW-irányelvet, 1989-ben pedig a Niedersachseni Barrier Code-ot. A 2009. évi földhasználati irányelv hozzájárult a BAM teljes körű irányítási jogkörének megteremtéséhez a hulladéklerakó ágazatban a geoműanyagok felhasználása terén. Ma a BAM felügyeli a geoműanyagokra vonatkozó alkalmassági vizsgálatokat, és a nemzeti szinten érvényesített előírásokat. A németországi hulladéklerakók szigetelőrendszereiben használt geoszintetikus termékeknek legalább 100 éves élettartamot kell biztosítaniuk.
